Erőszakkal kezdte bekebelezni az Orosz Birodalom a muszlimok lakta területeket, amelyek integrálása nehezen ment, sokszor egyáltalán nem sikerült. A mostani moszkvai terrortámadást magára vállaló iszlamisták azonban nem csak Oroszország ellen harcolnak, ők már az iszlám fundamentalizmus globális politikai tényezői.
Arról szinte mindenki hallott már, hogy Alaszka egykoron az Orosz Birodalom gyarmata volt, de arról már kevesebben tudnak, hogy voltak orosz helyőrségek Kaliforniában és a Hawaii-szigeteken is. Miért gondolták jó ötletnek az oroszok a terület gyarmatosítását, miért nem jártak sikerrel és tényleg fillérekért váltak-e meg végül Alaszkától? Cikkünkben ezeket a kérdéseket mind megválaszoljuk.
Oroszországnak meg kell támadnia a balti köztársaságokat és helyre kell állítani az Orosz Birodalom 1917 előtti határait – mondta egy interjúban Jevgenyij Balickij, az Ukrajnához tartozó, részben orosz megszállás alatt lévő Zaporizzsja megye oroszok által kinevezett kormányzója.
Az Europa Universalis 4 rajongói szerint nem szerencsés pont most egy olyan frissítést kiadni a történelmi játékhoz, ami Oroszország kelet-európai terjeszkedését tartalmazza.
Az orosz birodalmi gondolkodás évszázadokat ível át: kezdve a birodalomalapító Nagy Pétertől, és utódaitól a bolsevikokon át, egészen Vlagyimir Putyinig. Csak annyiban tértek el törekvéseik, hogy meddig tolják ki az orosz befolyási övezetet.
Időszerű a beszélgetés arról, hogy mi újság az orosz mentalitással. A rövid válasz: semmi újdonság, de ennél bővebb értekezésre is érdemes az ügy.
Legutóbb történetünket ott fejeztük be, hogy 1765-ben II. Nagy Katalin orosz cárnő formálisan is megszüntette az önálló kozák államot, azaz a hetmanátust és ő, majd utódai is mindent elkövettek annak érdekében, hogy beolvasszák az ukrán népet az oroszba.
Sokan nem értik az orosz állami emlékezetpolitikát, azt, hogy miért dédelget Vlagyimir Putyin birodalmi álmokat, pedig a kérdésekre egyszerű a válasz. Az is beszédes, hogy kik Putyin aktuális példaképei az orosz történelemből, és fontos, hogy mindennek köze van a keleti-nyugati szembenálláshoz is.
Kettős politikát kell alkalmazni Moszkvával szemben: a párbeszéd mellett szükség van az elrettentésre is - állítja a lett külügyminiszter a HVG e heti számának adott interjújában. Edgars Rinkevics nem tart attól, hogy a harmadik világháború a Baltikumban törjön ki, de nem lepődne meg, ha "kis zöld emberkék" jelennének meg ebben a térségben is, hogy zavart keltsenek, mint a Krímben.